A jóképű, fiatal Adam az autizmus enyhébb formájában, Asperger-szindrómában szenved, és megpróbál együtt élni a betegségével. Élete azonban váratlan fordulatot vesz, amikor egy csinos nő költözik a szomszédságába. Adam igyekszik a lehető legtöbbet kihozni magából, hogy felkeltse Beth figyelmét, ám kommunikációs nehézségei miatt ez nehezen megy. Beth-nek köszönhetően egy új világ tárul fel Adam előtt. A férfi rájön, hogy kellő türelemmel és megértéssel javíthat az állapotán, és a kapcsolatuk talán szorosabbá válhat, mint ahogy azt korábban gondolta volna.

Ez a film nagy hatással volt rám. Legalább már jó ideje ezen gondolkozom, márpedig szerintem ezzel már el is érte a célját. Adott egy beteg ember, az Asperger-szindrómás Adam, aki megpróbál boldogulni az életben. Majd jön egy lány, aki segít neki elindulni a változás útján. A film ennek az útnak a nehézségeit mutatja be.

Egyszerűen azt hiszem a jó filmekről nem is igazán lehet mit írni. Fel-felvillannak előttem a film képkockái, de nem érzem úgy, hogy bármihez is hozzáfűzni valóm lenne. Imádtam a történetet, a zenéket és a film egész hangulatát. Egyetlen dolog volt, amit hiányoltam a végéről, mert amolyan igazi HappyEnd-párti vagyok... Szóval vártam volna valami igazán romantikus befejezést, hogy Adam a könyvet lapozgatva végignézi a történetüket, melynek a végén újra találkoznak és felnézve a könyvből ott látja őt magát is... :D Persze ennek csak én örültem volna, de azért így is egy aranyos és kerek történet született, az emberi szerelemről, a boldogság eléréséről, a kitartásról.

Sajnos amúgy a filmet kis hazánkban nem igazán reklámozták és tudtommal szinkronosan se jelent meg, így talán elég kevesen is hallottak róla. Pedig igazán kár, mert talán ezzel a filmmel valami értelmes is került volna a hazai piac kínálatába.

Hát Hugh Dancy már önmagában is elvitte a filmet. Egyszerűen fantasztikus volt ebben a karakterben. Minden egyes mozdulata és reakciója megfelelő volt. Tökéletesen elhittem, hogy mikor vívódik, hogy mikor őrjöng, mikor szeret. A legjobb ő volt. A film női főszereplőjéért már kevésbé rajongtam. Rose Byrne se volt rossz, de szerintem semmi extrák nem nyújtott. Ő arra kellett, hogy Adam karaktere kibontakozhasson, ezt pedig el is érte. És ennyi. Talán még Peter Gallaghert említhetném meg, bár szerintem ő meglehetősen egysíkú színész az arcszerkezetével. Általában hasonló karaktereket alakít, mint itt is, de újat ő sem mutatott.

Szerintem ez egy nagyon bájos és megható történet, ami azért mégsem nyálas. Csodásan lefesti az emberi természetet és én mindenkinek nagyon ajánlom a filmet. Talán másra is lesz akkora hatással, mint rám. :)

Előzetes:

Adatlapok:
port.hu
imdb.com

Stillképek: